A spárgapáfrányt általában szobanövényként termesztik cserépben és függesztett kosarakban. A Gardenerdy következő cikkében egy kicsit részletesebben kitérünk a gondozásában szerepet játszó tényezőkre.
A spárgapáfrány évelő cserje, őshonos Dél-Afrikában és Ázsia bizonyos részein. A növény tudományos neve Spárga densiflorus. Ezt a páfrányt a liliom családjába tartozó gyomnak tekintik. Annak ellenére, hogy gyomnak számít, népszerű dísznövény is, és függesztett kosárban különösen jól néz ki.
A növény azonban nem igazi páfrány, inkább a spárganövény rokona. De mivel finom és tollas lombja hasonlít a páfrány leveleire, így nevezték el. A Gardenerdy alábbi cikkében áttekintjük a páfrány termesztéséhez szükséges változatos tényezőket. Ez nem túl nehéz ― mindehhez csak kedvező növekedési feltételeket kell biztosítani.
Fizikai jellemzők
A spárgapáfrány egy évelő, elágazó cserje, kemény, zöld légszárral, számos tüskével. A levelek nagyon finomak, körülbelül 0,8–2 cm hosszúságúra és 0,1–0,2 cm szélességre növekedhetnek. Ezek a levelek nem igaz levelek. Ezek olyan kladódok, amelyek a normál levelek kinézetére és funkcióinak ellátására szolgálnak. Ezek a kladódák általában négy vagy több csoportban jelennek meg.
A spárgapáfrány tényleges levelei viszont tüskék formájában jelentkeznek. A növényre jellemző még a rostos gyökerek sűrű szőnyege, hagymás gumókkal. Tavasszal apró és nem feltűnő, fehér vagy rózsaszínű virágokat hoz. A virágok harang alakúak, és fürtökben fordulnak elő. A növény zöld színű bogyókat is termel, amelyek érett állapotukban vörösessé válnak. Ezek a bogyók egy vagy több fekete színű magot tartalmaznak, amelyeket a növény további szaporításához használnak.
Karbantartási tényezők
A páfrányt főleg szobanövényként termesztik hűvösebb éghajlaton, vagy dísznövényként kertekben és cserepekben. Erős fényben jól növekszik, és csak mérsékelt vízszintre van szüksége. A páfrány elviseli a gyenge fényviszonyokat is. Általában egy hely, amely fényes, de közvetett napfényt kap, ideális ugyanannak a növekedésnek. Ha azt tervezi, hogy ezt a növényt a házán belül fogja termeszteni, akkor elhelyezheti egy ablak közelében, hogy fényes, de szűrt napfényhez jusson.
Ami a talajtípust illeti, a nedves, homokos vagy vályogos talajt kedveli. A talajnak tápanyagokban gazdagnak és jól vízelvezetettnek kell lennie. Ezért az ültetés előtt célszerű a tőzegmohát és a homokot összekeverni a talajjal. Mivel mérsékelt vízállás esetén jól működik, a páfrány öntözése előtt hagyja megszáradni a talajt. Az öntözés alatt azonban bizonyos problémák merülhetnek fel, például a lombok sárgulása és a növény tűinek megereszkedése; ezért szem előtt kell tartani, hogy megfelelő víz biztosított. Ezért az optimális vízszint biztosítása elengedhetetlen része a gondozásának.
A páfrány a nedves környezetet részesíti előnyben a növekedés érdekében, és így a nedvességtartó tálca rendszeres párásodás mellett történő használata előnyös lehet a páfrány egészséges növekedése szempontjából. Amint a növény gyorsan növekszik, gyökérgömbje elkezdhet kidudorodni vagy túlzsúfolhatja az edényt. Ilyen helyzetben választhatja a páfrány átadását egy nagyobb edénybe vagy edénybe, vagy a gyökérgömböt két részre oszthatja, és új növényt terjeszthet.
A spárga páfrányoknak időnként műtrágyára is szükségük van, attól függően, hogy milyen gyorsan növekednek. A trágyázás legjobb ideje a tavaszi vagy a kora őszi időszak, bár a gyorsan növő növényeket havonta egyszer meg lehet műtrágyázni vízoldható műtrágyával. Ha a növekedési ráta mérsékelt, akkor a pótlólagos hónapokban egyszeri megtermékenyítés elegendő.
A növényt nem gyakran sújtják a kártevők. Bár a lisztes poloska és a pókatka ritkán támadhatja meg a páfrányt. Ha ez megtörténik, fontos, hogy ugyanezért forduljon szakemberhez.
Megfelelő gondozás mellett ez a növény csipkés és finom lombozatával, bokros megjelenésével kiváló kiegészítője lehet házának. Ha azonban háziállata van, kissé óvatosnak kell lennie. Ez a növény mérgező lehet a macskákra és kutyákra, bogyói pedig gyomor-bélrendszeri problémákat okozhatnak, például gyomorfájást, hányást és hasmenést, ha lenyelik őket. Még a bőrrel való érintkezés is okozhat allergiás reakciókat és dermatitist egyesekben. Tehát az állattartóknak megfelelő óvintézkedéseket kell tenniük, hogy kedvenceiket távol tartsák ettől a szobanövénytől.
