Gondolhatja, hogy a mágnesesség teljesen független a botanikától és különösen a növényektől. Ebben a Gardenerdy cikkben megtudhatjuk, hogyan befolyásolják a mágnesek és a mágnesesség a növények növekedését.
1862-ben Louis Pasteur felfedezte, hogy a mágnesesség befolyásolja a növények növekedését, amikor az erjedés alapjaival kísérletezett. Megállapította, hogy a Föld mágnessége jelentős hatással van a növények növekedésére. Megállapították, hogy ez a koncepció hatékonyan alkalmazható a mezőgazdaságban, ahol a növények növekedését a magok, a víz, a talaj és a talajban lévő tápanyagok mágneses kezelésével lehet stimulálni. Ezt a stratégiát ma Izrael agrárfejlesztésére használják.
A mágnesesség főleg három módon befolyásolja a növények növekedését: geomagnetizmus, mágnesezett magvak és mágnesezett víz.
Geomagnetizmus és növénynövekedés
Maga a Föld nagy mágnesként viselkedik. A dinamó elmélet olyan mechanizmust javasol, amelyen keresztül egy égitest, például egy bolygó vagy egy csillag, mágneses teret generálhat. Kimondja, hogy egy forgó, konvekciós és elektromosan vezető folyadék egy ilyen égitesten belül mágneses mezők keletkezését és fenntartását eredményezheti csillagászati méretekben. A Föld külső magjában van egy ilyen elektromosan vezető folyadék (folyékony vas), ami a Föld mágnesességének oka.
A Föld geomágneses tere nagyon összetett jellegű. Az egyszerűség kedvéért közelíthető a dipólus modell alkalmazásával, amely kimondja, hogy az Északi-sark és a Déli-sark között mágneses dipólus képződik a Földön. Az ezeket a pólusokat összekötő hipotetikus vonal a Föld forgástengelyét ábrázolja. A Föld ezen mágneses tulajdonságát geomagnetizmusnak nevezik.
A geomagnetizmus nagymértékben befolyásolja a növények növekedését, és erre a kókuszfa is jó példa. A geomagnetizmus befolyásolja a kókuszfák lombnövekedését. Ez a hatás nyilvánvaló a levélhegekkel, amelyek a törzsön vagy a gallyakon maradnak, amikor a levelek lehullanak.
Két kategóriába sorolhatók:
L fák: Azokat a fákat, amelyeken a törzsön lévő levélhegek balra ferdén hajlanak, L fának nevezzük. Ezek a déli féltekén találhatók.
R fák: Azokat a fákat, amelyeken a törzsön levő levélhegek jobbra ferdén hajlanak, R fáknak nevezzük. Ezek az északi féltekén találhatók.
Feltételeztek egy hipotézist, amely szerint ha a növények alá mágneseket helyeznének, a vasat tartalmazóak a föld felé hajlanak. A kísérletek azonban bebizonyították, hogy ez helytelen. Valójában azok a növények, amelyek alatt mágnesek vannak, magasabbak lettek, mint azok, amelyek alatt nem voltak mágnesek.
Megfigyelték, hogy hasonlóan ahhoz, ahogyan a Föld gravitációja hat a növény gyökereire, hogy feléje húzza őket, a Föld mágnessége felgyorsítja a növény növekedését. A növények gyökerei keményítőmolekulákat (más néven protoplazmát) tartalmaznak, amelyek meghatározzák a Föld mágnesességének a növényre gyakorolt hatását. A gyökerek összehangolását az északi és a déli pólus határozza meg. Megállapították, hogy a gyökerek általában észak-déli irányban helyezkednek el, párhuzamosan a föld forgástengelyével.
Mágnesesség és magvak
A magok energiaszintje a betakarítástól a vetésig változik. Ez az oka annak, hogy az összes elvetett mag nem növekszik, hogy növényt képezzen. Tanulmányok azonban azt találták, hogy ez a növekedés stimulálható a magok mágnesezésével mágnesező segítségével.
A mágnesező egy olyan berendezés, amelyet a magok mágneses kezelésére használnak. Javítja a magvak csírázási sebességét, növeli fehérjetartalmukat és csökkenti a növényzet növekedéséhez szükséges időt.
Amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A 4 020 590 számú szabadalmat 1977-ben bocsátották ki Albert R. Davis számára a magok mágnesesítővel történő kezelésének készüléke és módszere miatt. A magok mágnesezése jelentősen felgyorsítja a növekedést és javítja a növények minőségét. Megfigyelték, hogy a magvak csírázása gyorsabb ütemben fordul elő, ha vetés előtt egy mesterséges mágnes déli pólusának vannak kitéve.
A mágnesesen kezelt magok erősebb növényeket hoznak létre. A retek, a burgonya, a sárgarépa és a fehérrépa magjai jól növekednek, ha egy mágnes északi pólusának vannak kitéve. A mágnesesen kezelt magvakból származó növényi gyümölcsök is lassabban érnek.
Mágnesezett víz
A víz mágnesezésének folyamata növeli annak oldhatóságát és szűrési képességét. A tápanyagok könnyen feloldódnak mágnesezett vízben, amelyet aztán öntözésre lehet felhasználni a talaj termékenységének növelése érdekében.
A mágnesezett víz elősegíti az ásványi anyagok könnyű behatolását a növény sejtjeibe. Ez csökkenti az öntözéshez szükséges víz mennyiségét. Időnként bizonyos ppm koncentrációjú tengervíz (só / millió szint) felhasználható öntözésre olyan kultúrákban, amelyek sós vizet igényelnek.
A műtrágyák könnyebben feloldódnak a mágnesezett vízben, és behatolnak a növény sejtjébe, ezáltal csökkentve a szükséges műtrágya mennyiséget. Manapság számos kertészeti tevékenységet a mágnesség elveinek felhasználásával végeznek.
Az egyiptomi Nemzeti Kutatóközpont számos tanulmányt végzett, amelyekből kiderült, hogy a növények 39% -kal nagyobbak voltak mágnesezett vízen. Más hasonló vizsgálatok még azt állították, hogy néhány növény 600% -kal nagyobbra nőtt.
Mágneses csírázás az űrben
Úgy gondolják, hogy ha nincs fény a föld alatt, akkor a Föld gravitációs vonzereje mondja meg a magoknak, hogy melyik irányba kellene növekedniük. A NASA azt tervezi, hogy egyedülálló kísérletet hajt végre, ahol a növényi magokat a világűrben speciálisan tervezett növekedési kamrákban csíráztatják, nagy gradiens mágneses mező felhasználásával. Ennek a kísérletnek az az alapja, hogy a magokban lévő keményítőmolekulákra hatással lesz a mágneses mező húzása, és a sejt aljára süllyednek, mintha a Föld gravitációja húzná.
