Részecskeméretük alapján a talajokat homokos, vályogos és agyagos talajokba sorolják. A Gardenerdy felsorolja a homokos vályogtalaj jellemzőit.
Tudtad?
A homokos vályogszemcsék nagysága nagyon finomtól egészen durván változik, és főként az alkotó homokszemcsék méretétől függ.
A talajokat a bennük lévő iszap-, homok- és agyagtartalom alapján osztályozzák. A talajrészecskék mérete meghatározza fizikai tulajdonságait. A homokszemcsék átmérője 0,05–2 mm. A roncsolt szemek átmérője 0,002-0,05 mm. Míg az agyagszemcsék átmérője kisebb, mint 0,002 mm. A homok, az iszap és az agyag együtt alkotja a vályogot. A vályog és a homok kombinációját homokos vályognak nevezzük.
A geológiában a talaj szerkezeti háromszöge határozza meg az agyag, az iszap és a homok arányát a talajban. A homokos talajokról ismert, hogy lehetővé teszik a víz gyors mozgását rajtuk keresztül, míg az agyagos talajok tartják a vizet. Így e két talaj kombinációja nagyon tápláló és termékeny a növények növekedésére. A homokos vályogok textúrája három teszt elvégzésével jellemezhető, amelyek az alábbiakban ismertetésre kerülnek:
◀ Érzésteszt: Ez a legalapvetőbb módszer a talaj textúrájának azonosítására. Ebben a módszerben a talajt a kezekben kell tartani, hogy megérezzük a textúráját. A homokos vályogtalajok szemcsés érzetet kölcsönöznek.
◀ Szalagpróba: Ebben a módszerben a talajlabdát a kézben kell tartani, és az ujjak közé kell zárni. Ez a módszer hüvelykben méri a kialakított szalag hosszát. A homokos vályogtalajok egy hüvelyknél kisebb szalagokat eredményeznek.
◀ Gömbpréspróba: Ebben a módszerben a talajt az öklében kell tartani, és össze kell zárni. Ez a teszt meghatározza a talaj törésállóságát. A homokos vályogtalaj megfogva együtt marad; az ököl elengedésével azonban elveszíti szilárdságát.
A homokos vályog talaj jellemzői
◆ A homokos talajrészecskék a legnagyobbak és apró kövekre emlékeztetnek. Mivel a homokos vályogtalajok túlnyomórészt homokban gazdagok, textúrájuk durva.
◆ A homokos vályogtalaj szemcsés. Nem szilárd textúrájúak és könnyen szétesnek.
◆ A homokos vályogtalaj vörösesbarna színű. Kevésbé savasak és lúgosabbak.
◆ Ezek a talajok jó levegőzést biztosítanak az oxigén jó áramlásának elősegítésével. A talaj kicsi élő szervezeteket tartalmaz, amelyek elősegítik a növény számára a tápanyagok felszívódását a talajból növekedésük érdekében. A szervezetek a megfelelő levegőztetés miatt jól növekednek, és hozzájárulnak a növény növekedéséhez.
◆ A homokos vályog talajok elvezetik a bennük lévő felesleges vizet. Ez azt jelenti, hogy nem tudják tartani a vizet, ami a növények elégtelen táplálkozásához vezethet, és végső soron halált okozhat. A növények növekedésének fellendítése érdekében gyakori megtermékenyítést és öntözést igényelnek.
◆ A homokos vályogtalajokat nagyon finom homokos vályog, homokos vályog, finom vályog és durva vályog talajokba sorolják. Ez a besorolás a bennük lévő homokszemcsék méretén alapul.
◆ A homokos talajok nem képesek visszatartani a vizet, míg az agyagos talajok a vizet. Így csak azokra a növényekre alkalmasak, amelyek bőséges vízelvezetést igényelnek.
◆ A hidraulikus vezetőképesség (K) az a kényelem, amelyet a folyadékok telített körülmények között mozognak a talaj pórusain és repedésein. A homokos vályog telített hidraulikus vezetőképességének értéke 14,11 - 42,34 µm / sec.
◆ Az infiltráció sebessége a víz talajba beszivárgásának üteme. A beszivárgási sebesség értéke homokos vályogtalajon 20-30 mm / óra között mozog.
◆ A térfogatsűrűség a talaj tömörítési szintjét írja le. Ez a talaj mennyisége egy adott térfogatban. A homokos vályog kritikus térfogatsűrűsége 1,55 és 1,75 g / cm3 között van.
◆ A talaj pH-értéke elengedhetetlen tényező a növények növekedésében, valamint a talajban található baktériumok és tápanyagok, amelyek termékenyebbé teszik azt. A homokos vályogtalaj pH-értéke 0,8 és 1,3 között változik.
A homokos vályogtalaj nagyon hasznos a gazdálkodók és kertészek számára. A tápanyagok tekintetében azonban meg kell dolgozni, vagyis a tápanyagokat gyakran kell hozzáadni.