A fagyos páfránynövény népszerű a fehér hegyű levelei miatt, amelyek fagyos megjelenést kölcsönöznek neki. Azt keresi, hogy miért fagyos páfránynövényei elpusztulnak vagy megbarnulnak? Kertész elmond mindent, amit tudnia kell a fagyos páfrány gondozásáról.
Tudtad?
A fagyos páfránynövényt invazív fajnak tekintik Új-Zélandon, ami azt jelenti, hogy veszélyt jelent az ország őshonos növényi életére.
A fagyos páfrány, nevével ellentétben, valójában egyáltalán nem páfrány. Ez egy olyan tüskés moha, amelynek nevét levelének páfrányszerű megjelenéséről kapta. A nevéből fakadó másik tévhit az, hogy ellenáll a hideg hőmérsékletnek. Valójában a növény a fagyos páfrány nevet kapta leveleinek aranyfehér csúcsairól, amelyek a tél beálltával világosabbá válnak.
A fagyos páfrányokat alacsonyan növő, halomszerű növényekként jellemezhetjük, amelyek magasságukra nőnek, és tarka lombjaik vannak, ami azt jelenti, hogy a leveleken fehér és zöld foltok vannak. Elég gyorsan terjed a kertben futóknak nevezett földalatti szárakkal, amelyek vízszintesen nőnek és időközönként gyökereket adnak ki. A páfrányok másik hasonlósága a növény spórák és nem magok felhasználásával történő szaporodási képessége.
Latin nevével azonosítva Selaginella kraussiana ’Variegatus’, úgy gondolják, hogy a növény Afrikából származik, mielőtt Európa egyes részein és Új-Zélandon honosították. Ma az Egyesült Államok számos államában gyakori szobanövény, ahol cserépben vagy függesztett kosarakban termesztik. Nézzük meg, hogyan kell gondozni a fagyos páfrányt.
Napfény és hőmérséklet
A növény részleges vagy teljes árnyékban virágzik, és csak napfénynek van kitéve. A kora reggeli vagy késő délutáni napfény ideális, de nem mindkettő. Ne tartsa a növényt olyan ablaknál, amely erős fényt kap, mivel a túlzott expozíció még a téli hónapok csökkenő napfényében is hervadást okozhat. Ezek a növények a meleg hőmérsékletet kedvelik 75 és 85ºF között. Semmi esetre sem szabad hagyni, hogy a hőmérséklet 50ºF alá essen. A cserepes növényeket meleg területekre lehet áthelyezni, hogy megvédjék őket a hideg téli hőmérsékletektől.
Víz
A rendszeres öntözés létfontosságú a jó növekedéshez. A nyár és a vegetációs időszak alatt hetente egyszer vagy kétszer öntözzük meg a növényt. Télen és ősszel csak akkor öntsön vizet, ha a talaj száraznak érzi magát, miután egy-két hüvelykes ujját behelyezte a talajba. A növénytermesztéshez használt konténerek alján lyukaknak kell lenniük a könnyű vízelvezetés érdekében. Az öntözést addig kell végezni, amíg a víz éppen nem kezd szivárogni ezekből a lyukakból. Öntözéshez desztillált vagy esővíz használata ajánlott.
Páratartalom
Magas páratartalmat kell fenntartani, különösen a beltéren termesztett cserepes növényekben. Különös figyelmet kell fordítani télen, amikor a száraz levegő jelenthet problémát. Ez megelőzhető párásító használatával, amikor csak lehetséges. A nedvesség biztosításának még egyszerűbb módja, ha egy tálcát kavicsokkal, majd vízzel töltünk meg, amíg a kavicsok részben el nem merülnek. Ezután az edényt a tálcára kell helyezni, ügyelve arra, hogy csak a kavicsokon nyugodjon, és ne a vízen. Figyelje a vízszintet a tálcán, és szükség esetén adjon hozzá többet. Növényi misztert nem szabad használni, mivel ez gombanövekedést okozhat a lombokon.
Talaj
Ehhez a növényhez jó vízelvezetés szükséges, amelynek mindenkor nedvesnek kell lennie, de nem kell átázni. Semlegesnek vagy enyhén savasnak kell lennie, pH-értéke 5,5 és 6 között kell lennie. A talajnak magas szerves tartalommal kell rendelkeznie, ebben az esetben a külső trágyázás szinte felesleges. A konténerekben termesztett növények számára kiváló minőségű cserepes keverék elegendő, a szabadban történő növekedéshez azonban a talajnak jó vízelvezető tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Ezt úgy lehet ellenőrizni, hogy vizet öntünk a kívánt helyre, és látjuk a perkoláció sebességét. A gyors sebesség azt jelzi, hogy a talaj jól vízelvezetett.
Műtrágyák
Minőségi szobanövényi műtrágya alkalmazása, különösen magas szerves nitrogén tartalmú, ajánlott, ha a talajban nincs szerves tápanyag. A trágyázást tavasszal hetente egyszer, télen kéthetente és havonta egyszer kell elvégezni. A gyártó által ajánlott mennyiségre kell hígítani, és az edény közelében kell felhordani. Figyelje a fagyos páfrányt olyan mellékhatásokra, mint például a fonnyadás vagy a sárgulás, amikor a műtrágyázást le kell állítani.
Problémák
A fagyos páfrány nem hajlamos a kártevők támadására. A legtöbb problémát azonban a nem megfelelő gondozás okozza. Ha a hőmérséklet 50 ° F alá csökken, a nedves lombozat gombás növekedést mutathat. A napfénynek való kitettség hervadáshoz vagy sárguláshoz vezethet, akárcsak a felesleges műtrágyázás. A talaj alacsony nedvességtartalma, amely akkor fordulhat elő, ha az öntözés között hagyják kiszáradni, akár a növény pusztulását is okozhatja. A barna színű levelek problémája a száraz levegő, amikor a beltéri páratartalmat nem figyelik.
Transzplantáció
- A beltéri cserepes növényeket át lehet ültetni a szabadba, ha régiójában meleg az éghajlat.
- Válasszon egy webhelyet, amely a nap nagy részében részleges árnyékot kap. Jól vízelvezetett talajjal kell rendelkeznie, amelyet víz öntésével és a szivárgás sebességének megfigyelésével lehet ellenőrizni.
- Fúrjon egy lyukat, amely kétszer akkora, mint a tartály, és valamivel mélyebb. Ezután vegye ki a növényt az edényből úgy, hogy megfordítja, és megérinti az alját.
- Készítsen elő egy alsó réteget komposztból és homokból a gödörben. Ez biztosítja a jó vízelvezetést.
- Helyezze a növény gyökérgömbjét a lyukba, és fedje le felső talajjal.
A fagyos páfránynövény csak alapvető gondozást igényel, amint azt már észrevehette. Ha gondoskodnak a növény fényigényéről, víz- és páratartalom-igényéről, akkor nincs több aggodalom. Segíthet abban, hogy fagyos páfránya egészséges maradjon, ha mindennap csak néhány percet szán rá.
